A történetnek igazán két főszereplője van, Langdon professzor, és Sophie Neveu kriptológus. Találkozásuk a Louvre-ban történik, és onnan indul az egész történet, miután egy idős kurátort holtan találnak a múzeumban. Megkezdődik egy hajsza a rendőrség, a Vatikán püspöke, az Opus Dei elől Európa székesegyházain és kastélyain keresztül.
Ezt a könyvet azért választottam, mert a filmet már régebben láttam, és kíváncsi voltam, hogy a könyv, vagy a film viszi-e el nálam a pálmát? Erről kéne olvasónaplót, illetve könyvajánlót írnom. Hogyan is kezdjem?
Ajánlom azoknak, akik szeretik az izgalmas, évszázadokra, néha évezredekre visszanyúló, dokumentumokkal alátámasztott történeteket.
Ajánlom azoknak, akik hisznek egy felsőbb hatalomban, de van bennük kétely.
Ez a könyv engem visszarepített mind a múltba, mind a jelenbe. Nekem nagyon tetszett, (nyilván mert nő vagyok) a Nőnek az a fajta tisztelete, ami már nem érzékelhető. Ebben a könyvben ha nem is szent a Nő, de eléggé piedesztálra van emelve, nem is a nőisége, hanem az anyasággá válásának lehetősége miatt.
Az író fantasztikusan tudta ötvözni az igazságot, a képzelettel. A múzeumok, templomok kinézetének, környezetének leírása annyira megkapó, hogy magam előtt láttam azt az épületet, azt a tájat, amiről írt.
Kiknek nem ajánlom? Akik vakon hisznek az egyházban, a papokban, és Jézus Krisztus férfiúi ártatlanságában.
Én lehet, hogy megcserélném az elején a történetleírást és a miért választottad részt, hogy ne legyen annyira bele a közepébe, de amúgy jó napló lett, mert nem hétköznapi szempontokat emeltél ki.
VálaszTörlés